Podvodni Istrazivači Vojvodine

  • Povećaj veličinu teksta
  • Podrazumevana veličina teksta
  • Smanji veličinu teksta
Mediji o nama

"Bečejski mozaik", [16.10.2010]

El. pošta Štampa PDF

Međunarodna saradnja zbog senćanske bitke

U subotu kod Sente asocijacija „Aqua et Archaeologia”, Podvodni istraživači Vojvodine i podvodni arheolozi iz Mađarske su obavili istraživanja dna korita reke Tise sonarom u potrazi za ostacima iz senćanske bitke (11. septembar 1697).

becejNakon prepodnevnog boravka na Tisi, u gradskoj kući nevladine organizacije Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat-Sekcija za podvodnu Arheologiju iz Budimpešte, Österreichische Gesellschaft für Feuchtboden und Unterwasserarchäologie Triton iz Austrije, „Aqua et Archaeologia“ iz Beograda i Podvodni istraživači Vojvodine potpisali su Protokol o međunarodnoj saradnji na projektu istraživanja podvodne lokacije turskog pontonskog mosta koju je turska vojska koristila u senćanskoj bitci.

Gordana Karović, predsednica asocijacije „Aqua et Archaeologia” povodom obavljenih istraživanja dna reke Tise kod Sente rekla je da je reč o prvoj fazi istraživanja.
- Danas je obavljena prva faza istraživanja podvodnih lokacija. Očekuje se da bismo mogli pronaći u koritu Tise ostatke vezane za senćansku bitku. Tragamo za ostacima pontonskog mosta, pontonskih čamaca i sitnijih predmeta koji su zajedno sa vojnicima stajali na tom mostu. Obavljena su istraživanja sonarom kog su donele kolege iz Mađarske. U ovom trenutku je bilo važno sagledati situaciju na dnu korita reke. Danas smo locirali jednu širu zonu na kojoj možemo očekivati nešto. Da li su to baš ostaci iz senćanske bitke, u ovom trenutku sa ovom opremom ne možemo baš sa sigurnošću da tvrdimo, ali ostaje da se podaci dobijeni sonarom obrade i tek tada ćemo imati preciznije informacije. Ovo je tek prva faza, dalje planiramo da istraživanja vršimo sajd sken sonarom, jer je to sonar koji može da nam daje podatke o tome šta se nalazi u sedimentima. Taj posao bismo trebali da uradimo u narednih mesec ili mesec i po dana. Nakon toga možemo da krenemo u vizuelnu ronilačku prospekciju i tek tada ćemo moći nešto preciznije da kažemo o rezultatima istraživanja.

potisjedaruDa li ste ostatke pronašli na mestu na kom ste ih očekivali?
- Nešto nizvodnije su pronađeni ostaci od mesta na kom smo pretpostavljali da se most nalazio. To nije nelogično, jer se sav materijal zbog toka reke kreće nizvodno. Ali, ipak, ni sada ne možemo da tvrdimo da je taj materijal vezan za senćansku bitku, ali mi se duboko nadamo da jeste.

Osnivači Podvodnih istraživača Vojvodine Laslo Vikor iz Gunaroša, predsednik udruženja, Ernest Klozi iz Bečeja, Đorđe Branisavljević i Milan Pavković iz Subotice i Đerđ Habram iz Sente su zajedno sa podvodnim arheologom iz Mađarske Atilom Totom i roniocem Laslom Lenđelom nakon obavljenih istraživanja korita reke Tise zadovoljni ostvarenim i u narednom periodu očekuju još ozbiljniju saradnju na polju podvodne arheologije na prostorima Vojvodine.



 

"Magyar Szo", [30.09.2010]

El. pošta Štampa PDF
Beazonosították a pontonhíd helyét
A zentai csata víz alatti tárgyai kerülhetnek a felszínre - MÚLTKUTATÓ BÚVÁROK

125580_reptisa03podvodni-istrazivacisencanska-bitka-5_f

Mint ahogyan lapunkban már beszámoltunk róla, májusban egy igazán egyedülálló projektumba kezdett a Vajdasági Víz Alatti Kutatók Egyesülete: a zentai csata víz alatti emlékeit szándékozza feltárni. Ezzel eddig senki sem próbálkozott. Nos, a víz alatti kutatóknak sikerült bemérniük és beazonosítaniuk annak a pontonhídnak a helyét, amelyen keresztül a török sereg megkísérelte a visszavonulást – tudtuk meg dr. Vikor László tól, az egyesület elnökétől. Ezt követően a lelkes kutatók szonárral, azaz ultrahangos észlelő és felderítő berendezéssel szándékozzák átkutatni a folyó fenekét, magnetométeres felvételt is készítve. Magyarországi, osztrák és török búvárokkal is felvették a kapcsolatot, velük (azaz a szervezeteikkel) október közepén Zentán írnak alá együttműködési szándéknyilatkozatot. A nyár folyamán uralkodó időjárási körülmények és a vízállás egyébként nem kedvezett a víz alatti kutatóknak, szerettek volna például egy búvártábort is megszervezni, azt viszont a folyó magas vízszintje nem tette lehetővé. Szeptemberben, a város napján azonban végeztek próbamerüléseket.

A zentai csata víz alatti maradványai után kutató csapat tagja Habram György, a zentai búvárklub vezetője is, aki reményét fejezte ki, hogy jövőre normális vízállásnál, ideális látási körülmények között tudnak majd dolgozni. Szerinte amint megtörténik a magnetométeres felvételezés és pontosan meghatározzák, hová érdemes lemerülni, egy különleges pumpával leszívják a hordalékot, s kiemelik a talált tárgyakat. Ekkor azonban még nem ér végett a víz alatti kutatók munkája, a kiemelt tárgyak ugyanis a levegő hatására gyors bomlásnak indulnak, ezért a konzerválásukról is gondoskodni kell. Amint ez megtörténik, a leleteket nyilvántartásba veszik. Habram megjegyezte továbbá: annak ellenére, hogy ezek a maradványok nem túl mélyen, nagyjából 6 méternyire lehetnek, a víz sodrása és a korlátozott látási viszonyok igencsak megnehezítik majd a feltárásukat.

Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen leletekre számítanak. – Azt feltételezzük, hogy fegyvermaradványokra, lószerszámokra, ruházati tárgyak maradványaira bukkanunk majd – mondta dr. Vikor, hozzáfűzve, hogy mivel a feljegyzések szerint a csata során Savoyai serege két oldalról is ágyútűz alatt tartotta a hidat, várhatóan ágyúgolyókat is találnak. Megemlítette továbbá, hogy a kutatás során előkerült maradványokat a zentai múzeumban szeretnék elhelyezni, de erről az illetékes tartományi szervek döntenek majd. Ők mindenképpen kérvényezni fogják, hogy a feltárt leletek a városban maradjanak.

A kutatás költségeit ezidáig többnyire önerőből fedezték, s csupán a zentai önkormányzat nyújtott némi anyagi támogatást. Remélik, hogy a városvezetőség a továbbiakban is segíteni fogja a munkájukat.

A Vajdasági Víz Alatti Kutatók Egyesülete – azon kívül, hogy elsősorban a zentai feltárásokra fekteti a hangsúlyt – az elpusztult törökbecsei vár és a titeli erőd átvizsgálását is kilátásba helyezte. A kutatásban többek közt részt vesz dr. Gordana Karović neves víz alatti archeológus is, aki a közelmúltban a Duna két partját egykoron összekötő, Traianus római császár által építtetett híd romjait tárta fel.


 


Strana 2 od 3